A testem mindig
mutatta az utat

Gyerekként ösztönösen táncoltam. Nem gondolkodtam rajta, hogyan kellene mozognom, hogyan nézek ki közben, vagy mit gondolnak rólam mások. Egyszerűen úgy mozogtam, ahogy jólesett.

A testemben lenni természetes volt, a mozdulataim által pedig átéltem egy végtelen szabadságot.

Aztán valahol útközben ez megváltozott.
Ahogy egyre inkább próbáltam beilleszkedni és megfelelni annak, amit a világ „normálisnak” nevezett, egyre távolabb kerültem ettől a könnyedségtől.
Elkezdtem azt érezni, hogy valami nincs rendben velem. Nehezebbé vált a kapcsolatom a testemmel, a nőiségemmel, az érintéssel és végül saját magammal is.

Sokáig kerestem, hogyan lehet innen visszatalálni.

A tánc vezetett vissza önmagamhoz

Fiatal felnőttként újra megtapasztaltam azt az érzést, amit gyerekként már ismertem: hogy amikor igazán szabadon mozgok, valami megváltozik bennem. A gondolataim elcsendesednek, és megérkezem a jelen pillanat szentségébe.
Nem kapok választ választ minden kérdésemre, hanem kinyílik a tér.
Újra érzem magam: a testem jelzéseit, az érzéseimet, az erőmet, a határaimat és a létezés örömét.
Mindazt, ami éppen megjelenik bennem.

Egyre mélyebben kezdett érdekelni az önismeret, az emberi működés, a kapcsolódások sokszínűsége, valamint az, hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz nemcsak a gondolataink, hanem a testünk érzékelése és a mozdulataink által.

Táncterápia, különböző tánc- és mozgásformák, kontakt improvizáció, autentikus mozgás, pszichoterápiás folyamatok, jóga, chi kung, Theta Healing, Human Design, kapcsolódás a hangommal, éneklés – mind formálták azt, ahogyan ma önmagamra és a változás lehetőségére tekintek.

Néhány módszer csak egy időszakban kísért, mások mélyebben beépültek az életembe és a munkámba.

De egyik sem fontosabb annál az embernél, aki éppen előttem áll.

Szakmai utam

Az elmúlt közel húsz évben a test, a mozgás, az önismeret és a spiritualitás különböző megközelítéseit tanultam és tapasztaltam meg.
Nem azért, hogy minél több módszert gyűjtsek össze, hanem mert mindig az érdekelt: mi az, ami valóban közelebb visz önmagunkhoz, és a hétköznapi életünkben is működik? Ma mindezekből a tapasztalatokból dolgozom.
Egyszerre fontos számomra a test és a testi tapasztalás, valamint a létezés transzcendentális dimenziója.
Olyan eszközöket szeretek használni, amelyek nemcsak érdekes gondolatokat adnak, hanem segítenek abban is, hogy a mindennapi életünk könnyebb, örömtelibb és önazonosabb lehessen.

A mozgás és az alkotás ugyanabból a forrásból érkezik

Művészeti közegben nőttem fel. Zene, festészet, építészet, természet és mozgás vett körül már gyerekkoromtól.
Festettem, rajzoltam, táncoltam, énekeltem.
Aztán az élet egy időre erősebben a tánc és az önismereti munka felé vitt, de az alkotás soha nem tűnt el.
Ma már egyre kevésbé érzem szükségét annak, hogy ezeket különválasszam.
A táncban ugyanaz az áramlás jelenik meg, amit az ecsetvonásokban keresek.
A mozdulat pillanatról pillanatra születik.
Ahogy egy kép is.
Talán ezért foglalkoztat ennyire az is, hogyan tudunk több teret adni annak, ami bennünk élni, mozogni, alkotni és megmutatkozni szeretne.

Miben hiszek?

Abban, hogy azért vagyunk itt, hogy éljünk – az élet minden örömével és nehezebb pillanatával együtt, összhangban önmagunkkal.

Abban, hogy mindannyian egyedi módon érzékeljük a világot, ezért nincs egyetlen út vagy módszer, ami mindenkinek ugyanúgy működik.

Abban, hogy a testünk folyamatosan kommunikál velünk, és ha megtanulunk figyelni rá, fontos iránytűvé válhat.

Abban, hogy nemcsak gondolatokon és szavakon keresztül kapcsolódunk a világhoz. Érzékelünk, megérzünk, mozdulunk, alkotunk – és számomra ennek a spirituális dimenziója is természetes része az életnek.

Abban, hogy a nézőpontjaink meghatározzák, milyen lehetőségeket vagyunk képesek észrevenni – az ítéletek gyakran bezárják, a kérdések pedig kinyitják a teret.

Abban, hogy sokszor nem még több dolgot kell hozzáadnunk önmagunkhoz, hanem felismerni és lassan elengedni mindazt, amit magunkra vettünk, de már nem érezzük igazán sajátunknak.

És abban, hogy sokkal több lehetőség van bennünk, mint amit elhittünk magunkról.
Nem feltétlenül kell mindent küzdelemből létrehoznunk.
Lehet választani. Lehet alkotni. Lehet kapcsolódni.

Ha szeretnél megismerni

Ha olvasás közben azt érezted, hogy szívesen beszélgetnél velem, írj nekem.
Első lépésként egy rövid online találkozón megismerhetjük egymást. Elmondhatod, mivel érkezel és mire vágysz, én pedig elmondom, hogyan tudlak támogatni, és együtt megnézhetjük, hogy jó érzés-e elindulni egy közös folyamatban.

Scroll to Top